állag
állag – ‘lényeg; állomány’.
Az áll1 ige származéka, annak régi ‘létezik’ jelentése alapján, a latin szubsztancia mintájára (substare a.m. ‘fennáll, létezik’). Nyelvújítási alkotás az agyag, hézag s hasonló szavak végéről elvont fiktív -g képzővel. Lásd még állam, állandó, állapot, állat, állítmány, állítólag, állomás, álltó, székálló, útonálló.
