besenyő
besenyő – ‘egy törökös népcsoport tagja’.
Ótörök eredetű szó, amelyet középkori arab (pacsanak), bizánci görög (padzinak) és későbbi orosz pecseneg formában feljegyezve ismerünk. A magyarba valószínűleg egy bacsanag vagy basanag alak került; ez előbb magas hangrendűvé lett, majd szabályos besenő formára alakult, amely valóban jelen van a 14. század előtti adatokban. Az n palatalizációja későbbi fejlemény; előfordulnak besnye, besnyő alakok is; mind ez utóbbi, mind a ~ sok helységnévben szerepel, pl. Besenyőtelek, Máriabesnyő.
