beszéd
beszéd – ‘szóbeli megnyilatkozás’. Származékai: beszédes, beszél, beszélő, beszélget, beszélgetés, beszélgető, beszély.
Szláv kölcsönszavunk: horvát, szlovén, szlovák beseda. A szóvégi a talán hangrendi illeszkedéssel előbb e lett, majd a beszede, beszéde véghangzója birtokos személyjelnek érződött, s ezért idővel lekopott. A beszél ige beszédel ⇨ beszédl ⇨ beszéll ⇨ beszél hangfejlődéssel keletkezett. A beszély nyelvújítási alkotás ‘elbeszélés’ értelemben: költői beszély.
