borzad
borzad – ‘feláll a szőre ‹rémületében, iszonyatában›’; ‘iszonyodik’. Származékai: borzol, borzas, borzong, borzongat, borzaszt, borzalom, borzalmas.
Hangfestő eredetű szócsalád, a hidegtől való reszketést és az undorodást festi főleg br mássalhangzóival. A szócsalád a fázás és undorodás két testi tünetét, a szőrzet felmeredését és a reszketést idézi fel; a kettőből minden konkrét és elvont jelentésárnyalat megmagyarázható. A ~ tágabb köréhez tartozik a berzenkedik ige is.
