cseléd
cseléd – ‘uradalomba elszegődött mezőgazdasági bérmunkás’; ‘a munkaadójánál lakó háztartási alkalmazott’; ‘a gazda vagy úr házanépéhez tartozó szolga’; ‘‹régebben› gyermek mint családtag’: van két kis cselédem; ‘nő’: fehércseléd, vászoncseléd.
Szláv jövevény; a legtöbb szláv nyelvben van cseljad szó ‘háznép, egy család gyermekei’ jelentésben, ezért az átadó nyelvet nem tudjuk meghatározni. A vegyes hangrendű szláv szó egyrészt a mély hangrend irányában egyenlítődött ki, így lett a család, másrészt ellenkező irányban, s ez a ~et eredményezte. A ~ szó, akárcsak a család, hosszú ideig, bizonyos patriarkális szemlélet folytán, magában foglalta a háznéphez számító szolgaszemélyzetet is. A 19. századtól, amikor a nyelvújítás a család szót foglalta le a vérségi kötelékre épülő egységnek, a szó egyéb jelentéseit a ~ vette át.
