egyes
egyes – ‘az első tőszámnévvel jelölt’: egyes villamos; ‘egymagában tekintett’: az egyes ember; ‘némely’: egyes emberek; ‹főnévként› ‘egyes osztályzat’; ‹többes számban› ‘némely személyek’: egyesek úgy vélik. Származékai: egyesség (‘egyetértés’, az ~ korábbi ‘békés, egyetértő’ jelentése alapján ), egyesít, egyesül, egyesület.
Az egy számnév származéka a denominális s névszóképzővel.