eleve
eleve – ‘kezdetben’: menyi milosztben terumtevé elevé miü isemüküt adamut (Halotti beszéd, 13.sz.); ‘kezdettől fogva; jó előre’
Az elő főnév korábbi eleü alakjából keletkezett az -é lativusraggal, amely utóbb megrövidült. Legkorábbi jelentése eszerint ‘előrefelé, (az) elejére’ lehetett.
