érdem
érdem – ‘elismerésre méltó tett, szolgálat’: érdemei elismerésével felmentették; ‘valaminek a lényege’: az ügy érdemi része. Származékai: érdemel, érdemes, érdemesít, érdemetlen, érdemtelen, érdemesült, érdemleges.
Ótörök vendégszavunk: ujgur, kipcsak erdem (‘férfiasság, erény’). A törökségben általános er- (‘férfi’) tő képzett származéka; a férfiasság és erény fogalmainak kapcsolata a latinban is megtalálható a virtus szóban (vir a.m. ‘férfi’).
