érme
érme – ‘fémpénz’. – érem: ‘domborművel díszített fémkorong’.
Az ~ nyelvújítási alkotás az ér1 ige ‘értéke van’ jelentéséből, az önkényesen alkotott -me képzővel (mint eszme, szakma, szőrme stb.). Az érem alakváltozat a birtokos személyjeles formának érzett ~ („valakinek az érme”) feltételezett tőalakjaként jött létre, majd jelentésében elkülönülve önállósult.
