ernyő
ernyő – ‘nap, eső ellen védő, kocsira kifeszített vagy kézben hordható és összecsukható szövet felület’; ‘fény felfogására való vászon felület’: vetítőernyő ‹moziban›; ‘tévé, számítógép képvetítő felülete’.
Ismeretlen eredetű szócsalád. Régebben, főleg a költő nyelvben ‘lombfedte, árnyas hely, lugas’ jelentése is volt: a zengő labyrint ernyei közt (Berzsenyi).
