éter
éter – ‘altatáshoz (is) használt illékony szerves folyadék, etiléter’; ‘‹régebbi feltételezés szerint› a világűrt kitöltő finom, rugalmas anyag’: az éter hullámain (ti. a rádióban). Származékai: éteri, éterikus.
Nemzetközi szó a latin aether (‘a felső légréteg’) alapján, amely a görög aithér átvétele, ez pedig az aithó (‘fénylik’) származéka, mivel az ókorban ezt a felső légtömeget fénylőnek, sugárzónak képzelték, mint amely az égbolt fényességét adja. A vegytani elnevezés a feltételezett űranyag könynyűségére utal.
