fut
fut – ‘szalad’; ‘szökik, menekül’; ‘‹forrásban lévő tej› az edény peremén túlfolyik’; ‘‹kúszónövény› szétágazva terjed’: fut a rózsa. Származékai: futás, futó, futos, futkos, futkározik, futtat, futamodik, futamít, futamat, futólag, futólagos, futár.
Ősi örökség az uráli korból: osztják pota (‘elfut’), cseremisz poktem (‘elűz’), szamojéd paktag (‘fut’). A szóeleji p ⇨ f hangfejlődés szabályos, lásd fal, fazék, fél, fog, fogas stb. Lásd még futrinka.
