hajdan
hajdan – ‘valamikor, réges-régen’. Származékai: hajdanán, hajdanában, hajdanta.
A ha határozószóból ered, annak ‘mikor’ jelentése alapján, a lativusrag eredeti i alakjából, valamint a -t és -n határozóragokból felépítve; az eredetibb hajtan t-je zöngésült, talán a majd, majdan analógiás hatására (is). Azonos értelmű származékai úgy jöttek létre, hogy a ~ szót újabb ragokkal látták el, mivel eredeti ragozott volta már elhomályosult.
