hártya
hártya – ‘emberi és állati testben vékony, áttetsző, rugalmas szövet’: hashártya, szűzhártya, szívbelhártya; ‘‹régen› pergamen’.
Sok nyelvben elterjedt vándorszó a bizánci görög hartion (‘papirusz’) többes hartia alakja, illetve az ennek megfelelő latin charta (‘papirusz, írás, irat, levél’) nyomán; forrásuk az ógörög khartion (‘papirusztekercs’) szó, amely valószínűleg egyiptomi eredetű. A szó értelme utóbb más íróanyagokra (főleg a pergamenre) is áterjedt. A magyar ~ közvetlen forrása valószínűleg a bizánci görög, de gondolhatunk délszláv közvetítésre is: szerb-horvát régi hartja. Lásd még kártya.
