hasonlít
hasonlít – ‘bizonyos vonásokban azonosságot mutat’: hasonlít hozzá; ‘két személyt vagy dolgot egybevet’: összehasonlít. Származéka: hasonlítás, hasonlítható, hasonlíthatatlan, hasonló, hasonlatos, hasonlatosság, hasonló, hasonlóság.
A szócsalád tagjai egy elavult hasonl (‘hasonlóvá tesz, egybevet’) ige származékai. Ez maga a hasad szócsalád igei tövéből ered -n deverbális névszóképzővel (mint a vagyon), amelyhez -l denominális igeképző járul. A ‘hasadás’ és ‘hasonlóság’ jelentésbeli kapcsolata ez: a széthasadt dolog két fele azonos anyagból való és alak szerint is egybeillő, ezért egybevethetők és bizonyos fokig azonosak. A ‘hasadás’ jelentés jobban érezhető a hasonl ige egy más származékában: lásd meghasonlik.
