heliocentrikus
heliocentrikus – ‘a napot a világegyetem középpontjának tekintő ‹világkép›’.
Latin csillagászati szakszó (heliocentricus) a görög héliosz (‘Nap’) és kentron (‘dárdahegy, körzőhegy, középpont’) elemekből. Lásd még centrum, helianthus, hélium.