hintó
hintó – ‘lovak vonta rugózott, általában (fedett és) díszes kocsi’.
A hintó szekér (‘himbálózó, lágyan hintázó kocsi’) szókapcsolatból önállósult. A ~ eredetileg hinta jelentéssel is bírt, s valóban azonos eredetűek (lásd ott), ám később jelentésmegoszlás állt be közöttük.
