hisztéria
hisztéria – ‘idegbetegség, amely váratlan indulati kitörésekkel, szorongással és kényszercselekvésekkel jár’; ‘‹köznapi értelemben› idegesen túlfűtött, ingerlékeny, beszámíthatatlan állapot’; ‘felizgatott, kapkodásra késztető közhangulat’: háborús hisztéria. – hisztérikus: ‘hisztériában szenvedő, ilyen állapotra jellemző’: hisztérikus kacaj. – hisztérika: ‘hisztériára hajlamos, zajos jeleneteket rendező nő’. – hiszti: ‘hisztériás roham’: már megint rajta van a hiszti.
Orvosi szakszó a latin hysteria (‘méhbetegség’) és hystericus (‘méhbajban szenvedő’) szavak nyomán. Ezek forrása a görög hüszteré (‘anyaméh’); tkp. ‘mögöttes, lentebbi’, ti. ilyen a méh helyzete a hasüregi szervek között. A hüszterikosz (‘méhhel kapcsolatos’) már a görögben felvette a ‘méhbajban szenvedő’ jelentést, a ~ tünetei ugyanis a régebbi felfogás szerint méhbántalmaktól erednek. A hisztérika a hisztérikus nőnemű formája; a hiszti játékos képzésű, a bizalmas nyelv szava.
