horizont
horizont – ‘látóhatár’. – horizontális: ‘vízszintes, fekvő’.
Nemzetközi szócsalád a görög horidzón küklosz (‘határoló kör, látóhatár’) szókapcsolat önállósult első eleme nyomán, amely a horosz (‘határ’) származéka. A szó a latinba átjutott horizon (horizontis) révén terjedt el; a horizontális a francia horizontal származék latinosított végű átvétele.
