hosszú

Teljes szövegű keresés

hosszú – ‘egy irányban kiterjedt’; ‘időben soká tartó’; ‘magas növésű’. Származékai: hosszúkás, hosszas, hosszabbít, hosszabbítás, hosszabbodik, hosszít, hosszában, hosszanti, hosszadalmas, hossz, hosszat (pl. utca hosszat).
A ~ alapszava ősi uráli örökség: vogul koso, zürjén, votják kuzs (‘hosszú’), szamojéd kunzsu (‘hosszában’). A szóeleji k h változás szabályos, lásd hab, hal, hat, ház, hó, hód stb. A szóvégi melléknévképző (mint pl. savanyú). A hossz nyelvújítási elvonás a hosszat és személyjeles hosszában alakokból.

 

 

A témában további forrásokat talál az Arcanum Digitális Tudománytárban

ÉRDEKEL A TÖBBI TALÁLAT