illet
illet – ‘megérint’; kezével illeti; ‘‹valakire› tartozik, vonatkozik’: ez nem engem illet; ‘‹meg- igekötővel› kijár neki; meghat, megindít’. Származékai: illetve, illető, illetőleg, illetőség, illeték, illetékes, illetéktelen, illetmény, (meg)illetődik.
Az illik (eredetileg ‘hozzátapad, hozzáér’) ige tövének műveltető képzős alakja. Származékainak jó része a nyelvújítás korából való.
