kapicány
kapicány – ‘lovak járatásakor, idomításakor használt orrfék, láncos zabla’: Jobb, ha mindenki kapicányon tartja a nyelvit (Tömörkény).
A régi német kappenzaum származéka a hajdani magyar katonai nyelvben. A német szó az olasz cavezzone (‘kötőfék’) átvétele népetimológiás úton, a Kappe (‘fedél, kupak’) és Zaum (‘kantár, kötőfék’) szavak beleértésével. Az olasz szó nagyító képzős forma a cavezzo, cavezza (‘kötőfék’) nyomán, forrása a latin capitium (‘fejnyílás a tógán’), a caput, capitis (‘fej’) származéka. Lásd még kapitány.
