kápolna
kápolna – ‘alkalmilag használt kisebb templom’; ‘templomnak vagy más épületnek oltárral ellátott helyisége, függeléke’: oldalkápolna, várkápolna.
A középkori latin capella átvétele hangrendi kiegyenlítődéssel és ll ⇨ ln elhasonulással, mint az ámpolna, angolna szavakban. A latin szó korábbi cappella változata a cappa (‘köpeny’) szó kicsinyített származéka, s eredetileg Szent Márton köpenyét jelentette, amelynek egy-egy darabját sokfelé őrizték ereklyeként. Későbben jelentett mindenféle ereklyeőrző helyet, oratóriumot, majd főrangúak magánkápolnáját. Lásd még kápa.
