kaptár
kaptár – ‘méhkas’.
Az ófelnémet chafteri (‘méhkas’) átvétele, amely a középkori latin capisterium (‘faedény, szekrényke’) származéka, és a görög szkaphisztérion (‘búzatartó edény’) szóig, sőt ennek szkaphisz (‘edény, bödön’) tövéig vezethető vissza. A ~ hangrendi kiegyenlítődéssel alakult ki; a f ⇨ p hangváltozás oka, hogy a 14. század előtt nyelvünkben csak szókezdő helyzetben volt f hang.
