karakter
karakter – ‘jellem’; ‘jelleg’: a táj délszaki karaktere; ‘‹összetétel előtagjaként› egy-egy uralkodó jellemvonást kidomborító’: karakterszínész, karakterszerep; ‘‹számítástechnikában› a szöveg alapegysége, egy betű, szám, írásjel vagy szóköz’. – karakterizál: ‘jellemez’. – karakterisztikus: ‘jellegzetes, jellemző’. – karakterisztika: ‘berendezés viselkedését mutató grafikus függvény’; ‘a logaritmusnak egész számból álló része’. – karakterológia: ‘a jellemekkel, jellemtípusokkal foglalkozó lélektani tudományág’.
Nemzetközi szócsalád a latin character (‘bélyeg; sajátság’) nyomán; ez a görög kharaktér (‘véső, véset, bélyeg; jelleg, jellemvonás’) átvétele, forrása a kharasszó, tkp. kharak-szó (‘bevés’) ige.
