komornyik
komornyik – ‘lakáj, az úr személyes szolgálatát ellátó és a személyzetre felügyelő alkalmazott nagyúri házban’.
A szlovák vagy cseh komorník (‘belső inas; kamarás’) átvétele; a ny alapján a szlovák eredet látszik valószínűbbnek. A szláv előzmény a komora (‘kamara, szoba’) származéka, a valahová tartozást, valamivel foglalkozást jelző -nik képzővel (mint udvarnok, pohárnok szavaink szláv mintái). Lásd még kamara, komorna.
