konszonáns
konszonáns – ‘összhangzó, összecsengő ‹dallam›’; ‘‹főnévként› mássalhangzó’. – konszonancia: ‘összecsengés, összhangzat’.
Nemzetközi szó a latin consonans, consonantis (‘egybehangzó, összhangzatos’) nyomán: con- (‘együtt, össze’) és sonare (‘hangzik’); utóbbi forrása a sonus (‘hang’). Lásd még szonáta, szonoritás.
