kvitt
kvitt – ‘rendezve ‹van›’: kvittek vagyunk (‘egyikünk sem tartozik a másiknak, elszámoltunk’). Származéka: (le)kvittel.
A német quitt átvétele a quitt machen (‘elszámol’), illetve quitt sein (miteinander) (‘egymással kvittek’) kifejezések alapján. Ez a szó a francia quitte (‘nem adós’) megfelelője; a francia forrása a latin quietus (‘nyugodt’), a késői latin quitus formán keresztül; quies, quietis a.m. ‘nyugalom’. Lásd még kvietál, kvietizmus, rekviem
