népi latin
népi latin – a késő köztársaságkor és kora császárkor Rómájának köznapi nyelve, és nem is csak az írástudatlan parasztoké és durva katonáké vagy a városi szegényeké. Még az iskolázott emberek beszéde is jobban hasonlított ehhez, mint ahhoz a végletekig csiszolt írott nyelvhez, amelyet Horatius versei vagy Tacitus történeti munkái, Cicero körmondatos szómoklatai őriztek meg számunkra.