mechanika
mechanika – ‘a fizikának a testek mozgásával foglalkozó ága’; ‘az iparnak a szerkezetek gyártásával foglalkozó ága’; ‘készülék szerkezete’: baj van az óra mechanikájával, angol mechanikás zongora. – mechanikus: ‘gépész, műszerész’; ‘‹melléknévként› gépies’. – mechanizmus: ‘szerkezet, gépezet’; ‘egy tevékenységet irányító elvek rendszere’: a gazdaság mechanizmusa. – mechanisztikus: ‘mindent a mechanika törvényeiből levezető; gépies’.
Nemzetközi szócsalád a latin mechanica (‘erőműtan’) nyomán, amely a görög mékhaniké tekhné (‘a gépészet mestersége’) előtagjának átvétele. A görög mékhanikosz (‘leleményes; gépszerkesztő’) a mékhané (‘szerszám, eszköz, gép’) származéka a mékhanaomai (‘kieszel, kidolgoz’) igéből. Lásd még machinál, masina.
