nélkül
nélkül – ‘‹valaminek, valakinek› híján, távollétében, mellőzésével’. Származékai: nélkülöz, nélkülözés, nélkülözhető, nélkülözhetetlen.
A ~ névutó a -nél határozóragnak és a kívül határozószó rövidebb kül alakjának az összetapadásából jött létre ilyesféle szerkezetekben: víznél kül (‘a vízen kívül, attól távol, attól elkülönülve’) ⇨ víz nélkül (‘víz hiányával, mellőzésével’).
