nulla
nulla – ‘semmi’; ‘a semmi jele a tízes számrendszerben’. – nulláz: ‘nullára állít ‹órát, műszert, jelzőt, számlálót›’.
A latin nullus, nulla, nullum, azaz ‘semmi(lyen), semmiféle, egy sem’ nőnemű alakja. A nullus a ne tagadószó és az ullus (‘egynémely, valami, valamennyi’) névmás egybeolvadása; az utóbbi hasonulásos alak az unulus (‘egyecske, valamicske’) nyomán, amely az unus (‘egy’) kicsinyített származéka. Lásd még annullál, unikum.
