oszlop

Teljes szövegű keresés

oszlop – ‘gerendázatot vagy ívet tartó, kör vagy sokszög keresztmetszetű, függőleges építészeti elem’: dór oszlop; ‘hasonló, de magában álló építmény’: emlékoszlop; ‘kisebb tárgyakból rakott függőleges alakzat’: könyvoszlop; ‘egymás mögötti sorokban vonuló katonák, járművek alakzata’: menetoszlop, kocsioszlop; ‘közösség erőssége, támasza’: ő volt a csatársor oszlopa. Származéka: oszlopos.
Szláv eredetű szó: szlovák stľp, bolgár, orosz sztolp (‘oszlop’). A szóeleji mássalhangzó-torlódást szókezdő járulékhang oldotta fel, majd a szóvégi -lp torlódáson mássalhangzó-áthelyezés segített, a t pedig kiesett: sztolp osztolp osztlop oszlop. Lásd még cölöp.

 

 

A témában további forrásokat talál az Arcanum Digitális Tudománytárban

ÉRDEKEL A TÖBBI TALÁLAT