placc
placc – ‘elárusítóhely’; ‘egy pincérhez tartozó asztalok köre’.
A német Platz (‘hely, tér’) átvétele; forrása a latin platea (‘széles városi út’), a görög plateia folytatása, amely a platüsz (‘lapos’) melléknévből ered. Lásd még plaszíroz.
