poéta
poéta – ‘költő’. – poétikus: ‘költői’. – poétika: ‘költészettan’. – poézis: ‘költészet’. – poéma: ‘költemény, verses elbeszélő mű’.
Irodalomtudományi szakszócsalád a latin poeta (‘költő’) és a kapcsolt szavak nyomán. Görög előzménye a poiétész (‘alkotó, szerző, költő’), a poieó (‘alkot, készít, teremt’) igéből, és származékai: poiéma (‘alkotás’), poiészisz (‘alkotás, költés’) stb. nyomán; a poétika a poiétiké tekhné (‘költői mesterség’) kifejezés első eleméből önállósult.
