prokurátor
prokurátor – ‘meghatalmazott, jogi képviselő’; ‘‹régen› ügyész’; ‘‹az ókori Rómában› helytartó’.
Latin szó (procurator), ‘intéző, kormányzó’ a procurare, procuratum (‘felügyel, (más) ügyét intézi’) igéből, a pro- (‘-ért, helyett’) és cura (‘gond, gondoskodás’) elemek alapján. Ez a forrása prókátor szavunknak is.
