sárkány
sárkány – ‘szárnyas, karmos, többfejű kígyó mint mondák és mesék szörnye’: a hétfejű sárkány; ‘könnyű favázra feszített vászon vagy papír mint játékszer, amely hosszú zsinegen tartva a levegőbe emelkedik’.
Ótörök vendégszó a csuvasos rétegből: kun, kipcsak szazagan, oszmán-török sazagan (‘sárkány, kígyó’). A mai csuvasból nem mutatható ki megfelelő szó, de feltehető, hogy régen volt ilyen, és *sarakan alakban jutott nyelvünkbe. A középső szótag magánhangzója kiesett a két nyílt szótagos tendencia jegyében, a szóvég palatalizálódott.
