sehonnai
sehonnai – ‘jöttment, csavargó, hazátlan’: Sehonnai bitang ember, / Ki most, ha kell, halni nem mer (Petőfi).
A sehol névszó régebbi és tájnyelvi sehon alakjából lett -i képzővel; a feltehető *sehoni alak részint a se honja (, se háza), részint a sehonnan (való) kifejezések beleértésével alakult sehonnyai, sehonnai formára.