tantál
tantál – ‘szürke, kemény fémes elem’.
A német Tantal átvétele, latinul tantalium; ezt a nevet a görög Tantalosz királyról kapta, aki ravaszul kijátszotta az érte küldött Thanatoszt, a halál istenét, s egy ízben még az alvilágból is sikerült visszakerülnie. A névadás alapja, hogy a ~ vegyületei oldhatatlanok, azaz „ellenállnak a megsemmisülésnek”. Lásd még tantaluszi.
