tekint
tekint – ‘néz, pillant’; ‘figyelembe vesz, törődik’: sirou anyát teküncsed (Ómagyar Mária-siralom); ‘tart, vél ‹valaminek›’: ezt nem tekintem sértőnek. Származékai: tekintet, tekintetes, tekintély, tekintélyes, tekinget.
A szócsalád tek- alapszava alighanem ugor örökség: osztják tegente (‘emlékezetben tart’). A magyarban mozzanatos -nt képzőegyüttest találunk (mint pl. bólint). Lásd még téns-.
