térd
térd – ‘a lábnak a comb s alsó lábszár közti izülete’. Származékai: térdel, térdepel, térdeplő.
Valószínűleg egy ősi *tér szó képzett formája kicsinyítő -d képzővel (mint apród, gyengéd). A feltett alapszó ótörök jövevény lehetett a csuvasos rétegből; a mai csuvas cser és az ujgur, csagatáj, kun, türk tiz összevetése alapján egy ócsuvas *tír vagy *tér szóra következtethetünk. A térdepelben a p elem mozzanatos képző lehet.
