üröm
üröm – ‘fészkes virágzatú, kesernyés ízű fűszernövény’; ‘keserűség’: örömébe üröm vegyült. Származéka: ürmös.
Bizonytalan eredetű szó. Talán ótörök jövevény: csuvas, tatár, baskír erem (‘üröm’). Akárcsak az ürge esetében, itt is gond, hogy ez az eredeztetés nem magyarázza megnyugtatóan a régiségben itt-ott felbukkanó irem, irmes alakváltozatokat.
