üsző
üsző – ‘fiatal, még nem borjazott tehén’.
Lehet, hogy ugorkori örökségünkhöz tartozik: osztják asz (‘anya, anyaállat, jávorszarvastehén’). A feltehető ugor *isze alapformából labializációval és -ő kicsinyítő képzővel (mint pl. Péter ⇨ Pető) alakult ki az ~. Más vélekedés szerint az üzekedik szó felételezett régi és tájnyelvi *üzik, üszik alakjaiból kell kiindulnunk, amelyeknek az ~ folyamatos melléknévi igeneve, s egy üsző tehén-féle szókapcsolatból önállósult főnévvé. Az utóbbi nézet a szó- és jelentéstörténet szempontjából ingatag alapon áll.
