vese
vese – ‘a vizelet kiválasztásának páros belső szerve’; ‘állati vese mint étel’: vese velővel; ‘a lélek mélye’: a vesédbe látok.
Alighanem ősi örökség az ugor korból: vogul vesig (‘hímvessző’). A jelentés átvitele az egymáshoz közeli vagy egymáshoz kapcsolódó testrészek között mindennapos jelenség (lásd picsa, valag); a finnben és az ófelnémetben a here (muna, illetve niero), a latinban az ágyék (renes) lett a vese névadója. A magyarban egy eredetibb vesből a birtokos személyjel („az ő vese”) megtapadásával jött létre a ~ (mint epe, zúza).
