vizsla
vizsla – ‘hosszú lábú, lógó fülű, ügyes vadászkutya’; ‘‹melléknévként› éles szemű, kutató fürkésző’: vizsla tekintetet vetett rá. Származéka: vizslat.
Bizonytalan eredetű szó; a horvát, szlovén vižel és szlovák vyžla (‘vadászkutya’) tetszetős bizonyítékok lennének az esetleges szláv származásra, de szó- és jelentéstörténeti szempontok meggondolásra késztenek. Feltehető a vizsgál igével való kapcsolat is, ám ezt is nehéz bizonyítani.
