szív2
szív2 – ‘a vérkeringést fenntartó, ütemesen összehúzódó és elernyedő szerv’; ‘az érzelmek feltételezett székhelye’; ‘kímélet, jóérzés’: nincs benne szív; ‘terület, település központja’: a város szívében. Származékai: szíves, szívtelen, szívesen, szívesség, szíveskedik, szívecske, szível, (meg)szívlel, szívélyes.
Ősi örökség az uráli korból: vogul, osztják szem, cseremisz szüm, finn sydäme-, szamojéd szíde (‘szív’). Az ősi alapforma *szüde- lehetett, amelynek szabályos származéka egyfelől a ~, másfelől a régebbi és nyelvjárási szű: Mikor két egyes szű / Egymástól megválik (Népdal). A szű–szív alakpár a hű–hív pár megfelelője, egy korábbi -iü szóvég kétirányú fejlődésének produktumai.
