Aáron Péter Pál,
Aáron Péter Pál,
a bisztrai előnevet viselő Aáron oláh családból, fogarasi görög-kath. püspök, született Erdélyben; első tanulását Fogarason kezdte s a görög nem egyesült hitvallásban neveltetett. Erdélyben ez időben (a XVIII. század elején) folyt legnagyobb hévvel a keleti egyház egyesítésének munkája, s Aáron Péter tudománya öregbítése végett Olaszországba ment, és Rómában a hitterjesztők collegiumában folytatta pályáját. Az erdélyi oláhoknak ugyanis az időben Gyulafehérvárott n. e. érsekjök volt, de ezen érsekség a mult század elején e. fogarasi püspökséggé alakíttatott, mert Kollonics Leopold esztergomi érsek közremunkálása folytán az erdélyi oláhok Theophil gyulafehérvári érsek példáját követve, az uniót fölvették, s mivel Gyulafehérvárott latin szertartású püspök is lakott, hogy egyazon helyen két kath. püspök ne kormányozzon, alapíttatott a fogarasi püspökség, mely III. Károly uralkodása alatt a szamosujvári uradalommal dotáltatván, ugyancsak Theophil kormányára bizatott. Theophil után báró Klein Imre lőn fogarasi püspök, a ki a szamosujvári uradalmat a balázsfalvi uradalommal cserélvén föl, püspöki székhelyét is Balázsfalvára tette át. Klein a latin szertartású püspökkel történt összeütközése következtében, mind a mellett, hogy a különben is háborgó oláh népet Sophronius és Bessarion oláh szerzetesek már azelőtt felbujtották, kénytelen volt püspöki székét elhagyni; helyébe 1754-ben Aáron Péter neveztetett ki fogarasi püspökké. Meghalt 1764-ben.
Munkái:
1. Epistola consolatoria Balázsfalvae, 1761. (Előbb oláh nyelven jelent meg.)
2. Exordium et definitio sanctae oecumenicae synodi Florentinae exantiqua graecolatina editione desumpta 1762. (Hely n.) A keresztény vallás főbb tételeiről is írt egy munkát oláh nyelven, melyet 1766-ban nyomatott ki.
Cserei Mihály históriája. Ujabb Nemzeti Könyvtár 286–291. hasáb.
Horányi, Memoria és Nova Memoria.
Katona Steph., Hist. Crit. XXXIX, 931.
Szvorényi M., Synopsis 288–296.
Balugyánszky, Egyháztörténet.
Bud. Szemle, VI. 1859. 9. (Szilágyi S. Erdély irodalomtörténete.)
Petrik, Bibliogr.
