Ágoston János (Ker.),
Ágoston János (Ker.),
bölcselettudor, nagyvárad-megyei áldozó pap, született 1787. ápr. 26. Nagy-Károlyban, alsóbb iskoláit szülőhelyén, a bölcseletet a győri akadémián végezte. Az egyházi rendbe lépvén, a theologiát mint nagyváradmegyei növendékpap a pesti egyetemen tanulta. 1810-ben áldozárrá szenteltetett; azután egy évig mint csillagász-segéd és tanár Erdélyben a gróf Batthyányi Ignácz alapította gyulafehérvári csillagvizsgáló intézet mellett működött; azonban szembaja miatt hivatalától megválni kényszerült. Azontúl egy évig Zilahon és 1812–16-ig Gyulán káplánkodott. 1816-ban Békésmegyében Szent-Andrásra tették plebánosnak. 1832-ben gyengélkedése miatt nyugalomba helyezték és Pesten lakott. Meghalt 1863. jun. 28. Veszprémben.
Történelmi czikkei a Tudom. Gyűjteményben jelentek meg (1820–27); három utazási töredéke pedig a Hasznos Mulatságokban (1827.)
Munkái:
1. Két magyar óda, egyik Mártonffi József erdélyi püspök, másik Fang István prépost tiszteletére. (Szeben.) 1811.
2. Méltóságos gróf Csáky László püspöki helyettes tiszteletére, midőn békési egyházkerületben bérmálna. Nagyvárad, 1816. (Magyar óda.)
3. Lehet-e? van-e? egyedül idvezető ekklezsia? Pest, 1822. (A. J. jegy alatt.)
4. Megbővíttetett mágnes, vagyis: kifejtése azon tiszta igazságoknak, melyek indító okúl szolgálhatnak minden keresztény felekezetbeli magyaroknak arra: hogy az igaz, nemzeti római keresztény kath. religióban, anyaszentegyházban egyesüljenek a boldogságra. U. ott, 1823.
Tudom. Gyüjt. 1823. V. 127.
Eggenberger, Magyar Könyvek.
Ferenczy és Danielik, M. Irók I.
Haan, Békés vármegye hajdana. I. 87.
Szinnyei Repertoriuma. Tört. I.
Petrik Bibliogr.
Schem. Magno-Varad. 1859–1864.
