Ángyán Béla,
Ángyán Béla,
orvos-sebésztudor, egyet. m. tanár, közkórházi főorvos, a bpesti kir. orvosegyesület titkára, szül. 1849. jul. 17. Szent-Istvánon, Veszprém-m., Á. János reformatus lelkész unokája. A gymnasiumot Veszprémben és Pápán végezte, majd ez utóbbi helyen a theologiát halgatta két évig. 1870-ben a bpesti egyetemen az orvosi pályára lépett és azt 1875-ben be is fejezte. 1876. márcz. 25. orvostudorrá, 1877. márcz. 7. pedig sebész-tudorrá avattatott fel. 1876. máj. 22-től 1877. szept. 1-ig a bpesti kir. m. t. egyetem I-ső belklinikáján mint gyakornok, 1884. máj. 31-ig mint klinikai tanársegéd működött. 1885-ben magántanár lett az egyetemen. 1885. nov. 5-én a fővárosi közkórház heveny fertőző betegek osztályán rendelő orvossá, majd 1887-ben a XI. orvosi osztály főorvosává neveztetett ki. 1885 és 86-ban a Budapesten uralkodó himlő-, hagymáz- és kholerajárványban mint osztály-vezető vett részt. 1888. jan. 1-től 1889. szept. 1-jéig az egyetem I. sz. belgyógyászati klinikáján mint helyettes tanár működött. A bpesti kir. orvos-egyesület 1888-ban másod-, 1889-ben pedig első titkárává választotta meg. Legujabban (1889. decz.) a Rókus-kórház főorvosává neveztetett ki.
Czikkei az Orvosi Hetilapban (1882–87.) jelentek meg.
Munkái:
1. A bolygó ideg (vagus) hűdések esetei. Budapest. 1884 (Különnyomat az Orv. Hetilapból.)
2. Adatok a pseudoleucoemia ok- és gyógytanához. U. ott. 1885. (Külön-ny. az O. H.-ból.)
3. A cholera gyógyításáról. U. ott. 1886. (Külön-ny. az O. H.-ból.)
4. A tömeges belbeöntések és a bőralatti infusis értéke a cholera gyógytanában. U. ott. 1887. (Külön-ny. az O. H.-ból.)
5. A budapesti kir. orvosegyesület történetének vázlata. U. ott, 1887. (Külön-ny. az O. H.-ból.)
6. Az influenzáról. U. ott, 1890. (Külön-ny. az O. H.-ból.) Szerkeszti a budapesti orvos-egyesület Évkönyvét 1887 óta.
Orvosi Hetilap 1885. 1888.
Pesti Napló 1889. 354. sz. és önéletrajzi adatok.
