Antoninus János,
Antoninus János,
kassai származású orvos a XVI. században. Iskoláit ugyanott végezvén, Krakkóba ment a felsőbb iskolákra, majd Paduában az orvostudori oklevelet nyert. Hazájába visszatérőben Németország és Svájcz nevezetesebb városait látogatta meg, nevezetesen Bázelt is, hol Erasmussal szorosabb ismeretségbe lépett. Krakkóba érkezvén, az ottani püspököt és alkanczellárt Tomiciust betegségéből kigyógyította, s ez őt hálából a királyi orvosok rendébe igtatta. Meghalt?
Dolgozatai többnyire versezetek, melyek közűl az atyjához és barátaihoz irottak megjelentek a Joh. Dubravii... poema. Cracoviae, 1531. cz. könyv mellett; ezeket fölvették a Luctus Pannoniae cz. gyűjteménybe is.
Munkái:
1. De tuenda bona valetudine. Craccoviae. 1535.
2. Elegia in obitum incomparabilis praesulis Petri Tomicii. (U. ott. 1535.)
3. Elegia in obitum magni Erasmi Rotterodami, praecipui studiorum instauratoris. U. ott, 1536.
4. Epigrammata in Antonium, patrem suum, civem Cassoviensem, inque paternos amicos. U. ott, 1544.
Horányi, Nova Memoria.
Básthy, Magyarok emléke.
Frankl. Henkel János 6. 8. l. és Hazai s Külföldi Iskolázás 352., 355.
